A mi Istenünk az új kezdetek Istene. Mindenki tudja ezt a saját szellemi tapasztalatából. A Karmel hazánkban mindig új kezdetet jelentett.
Először a karmeliták nálunk Károly IV. révén jelentek meg, aki meghívta őket Prágába a magyar királlyá koronázása emlékére. Ez 1347-ben történt. A templom és kolostor az Újvárosban épült, és Szűz Mária Havas címére szentelték. Károly IV. valószínűleg a római legnagyobb marian bazilikára gondolt, amelynek ugyanaz a neve, ezért azt is a prágai templomok közül kiemelkedő méretűre kellett volna építeni. De csak a szentélyt sikerült megépíteni, amely ma templomként szolgál. Ígéretes kezdet volt. A husziták háborújában azonban a prágai kolostort kifosztották (1419), a tachovi kolostort felégették (1427), és a reformáció korában minden karmelita kolostort nálunk megszüntettek (Prága 1543-ban).
1624-ben a Karmel újra megkezdődött nálunk. A barátok megkapták a P. Mária Győztes templomot a Kisoldalon. Ekkor hazánkba is visszatértek testvéreink. Mivel Szűz Mária Havas templománál már ferencesek voltak, a Szent Havlának szentelt templomot kapták. A rendi élet nálunk virágzott egészen II. József érkezéséig, aki 1782-ben megszüntette az összes kolostort, amely a felvilágosodás racionalizmusa szerint nem volt hasznos állam számára.
Több mint száz évnek kellett eltelnie, hogy a karmeliták újból elérjék Csehországot. Huyn püspök meghívására 1908. július 1-jén érkeztek Ausztriából Kostelní Vydribe. 1915-ben Vydriben 13 testvér volt (közülük 6 pap). Ekkor a közeli Cizkrajov plébániáját is kezelték, amelynek van egy búcsújáró temploma, Montserrat néven. 1920-ban a német karmeliták vissza kellett térjenek Ausztriába. 1950-től, a szerzetesek belső eltiltását követően Vydriben csak P. Melichar Karásek maradt plébánosként, aki 1985-ben meghalt, és a Karmel újjáéledését már nem élhette meg.
Az utolsó új kezdet olyan észrevétlen volt, mint a földben csírázó mag. 1989 novemberéig nálunk már csak egyetlen karmelita volt hivatalosan: P. Metoděj František Minařík. Főleg neki köszönhetjük, hogy a Karmel nálunk a templomok elnyomásának idején sem szűnt meg élni. Őt Isten a törzsével használta, ahonnan új hajtás született. Más szerzetesrendekhez képest mi csupán egy kis közösség vagyunk. Szinte a semmiből kezdünk. Egy apától azonban néhány év alatt 16 testvér van itt, és ezt új isteni kezdetnek tekintjük.
