Soha nem értettem ennyire, hogy a szenvedés a legnagyobb jele annak a szeretetnek, amelyet Isten adhat teremtényének, de soha nem kételkedtem abban, hogy a pohár alján, azok számára, akik egész üledéket megittak, egy nagy édes íz rejlik. Kedves hölgyem, ez az atyai kéz, végtelenül gyengéd kéz, amely osztja a szenvedést.
(Szt. Erzsébet a Háromságtól, 262. levél)
