Amikor 1978. október 16-án pápává választották Karol Wojtylát, szülőföldjének lengyel prímása, Stefan Wyszynski bíboros bizalmasan elmondta neki: „Amikor az Úr hív téged, neked kell a Egyházat a harmadik évezredbe vezetned.” Papi hivatása alatt fokozatosan készítette fel a pápát az eseményre. Említette ezt már az első enciklikája első cikkében 1979. március 4-én: „Ez az idő... már nagyon közel van a 2000-es évhez... Az Egyház számára... ez a kegyelem éve lesz” (Redemptor hominis, 1).
Mi is készülünk – II. János Pál apostoli levelének fényében, Tertio millenio adveniente (továbbiakban TMA), 1994. november 10-én, a Testté Lett Igazság Nagy Jubileumának ünneplésére, amely különös módon jeleníti meg az idő teljességét, ami Jézus testbe öltözésével, születésével, halálával és fö resurrectiójával érkezett el. Maga az Úr, amikor elkezdte működését, a következő szavakkal lépett ki: „Betelt az idő, és közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Egész generációk vártak érkezésére, de amikor eljött, sokan nem fogadták el, elszalasztották azt a lehetőséget, amelyet az Atya adott nekik.
A kegyelem éve meghatározott időszak, és kár lenne akár egyetlen napot is elszalasztani. „A jubileumi év az Egyház ‘kedvessége’, a bűnök és a bűnökért kiszabott büntetések éve, a megbékélés éve a viszályban levők között, a sok megtérés és szentségi bűnbánat éve.” (TMA 14). Pál apostol szavai: „az idő rövid” (1 Kor 7,29), „ne mulasszátok el ezt az időt” (Ef 5,16), „használjátok ki a rátok bízott időt” (Kol 4,5), bátoríthatnak bennünket, és felrázhatnak mindennapi megszokott életünkből. Hiszen ez Isten és az Egyház ajándéka számunkra, gyenge és bűnös Isten gyermekei számára. A kegyelmes év nagy segítséget nyújt mindazoknak, akik érzik belső gyengeségüket és szétszórtságukat, a nagylelkű szeretet és áldozat képessége hiányát, alkalmat ad az Egyház megújulására, családjaink és köztük lévő kapcsolataink átalakulására, lehetőséget biztosít az egész társadalom számára.
„Mindenkit arra hívunk, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon ahhoz, hogy ne maradjon figyelmen kívül a 2000. év hívása, amely kétségtelenül különös isteni kegyelmet hordoz az Egyház számára és az egész emberiség számára” (TMA 55). Könnyebben, mint valaha, megtérve és bűnbánva újra megszerezhetjük azt, amit saját erőnkkel soha nem tudnánk elérni: a barátságot Istennel, az Ő kegyelmét és a természetfeletti életet, amely egyedül képes betölteni az emberi szív legmélyebb vágyait (vö. Incarnationis mysterium, 2; továbbiakban IM).
A Szentatya a jubileumi évet egy lakoma meghívásához hasonlítja (lásd IM 4). Jézus menyegzői lakomáról szóló példázatából tudjuk, hogy sok megkért vendég nem akart eljönni, és kifogásokat kerestek (vö. Mt 22,1; Lk 14,16). Más helyen a pápa minden hívőt emlékeztet a Krisztussal és a jubileumi év megtapasztalásával kapcsolatos döntéseik felelősségére (vö. IM 8).
Isten betöltötte számunkra az időt, és most már csak rajtunk múlik, hogy ez az év kegyelem és átalakulás éve lesz-e számunkra, hogy dicséretet mondjunk a legmagasabb Istennek (vö. IM 3).
P. Vojtěch Kodet, O.Carm.
