Nyolc nappal a Karácsony ünnepe előtt a liturgiában olyan szövegekkel találkozunk, amelyeket az egyház már az első évezred közepétől énekel. Az étkezési imáknál antifonaként a Magnificathoz, és most már a szentmisén az evangélium előtti versként is elhangzanak a Megváltóra való várakozással teli szavak. Latinul „Ó” kiáltással kezdődnek – ezért hívják őket „Ó antifonák”-nak.
Ó Bölcsesség, aki a Legfőbb szájából születtél, egyik végétől a másikig terjeszkedsz, mindent hatalmasan és kedvesen vezetsz: jöjj és taníts meg minket a bölcsesség útjára.
Ó Sapientia, quae ex ore Altissimi prodiisti, attingens a fine usque ad finem, fortiter suaviterque disponens omnia: veni ad docendum nos viam prudentiae.
(Zsákmány az evangélium előtt; antifona a Mária-himnuszhoz – december 17.)
