Könyörülj rajtuk, Uram,
és légy irgalmas nekik,
hogy senki közülük ne maradjon
távol friss rétjeidtől.
Te vagy a Szerelem, ezért könyörülj,
Te, aki ismered az okot,
miért hallgatták el néha
csöndes és hívogató hangodat.
Ők a te gyermekeid, Uram!
Te jártál értük a világban
és minden elkallódottat
a szíveden hoztál vissza.
Ölelje őket ismét a szívedhez!
Egyet engedj meg nekem:
térdeplő szavaimért
ölelj meg halottaimat.
(Anděla Janoušková /1921–1999/, Imák)