Egy olvasóm azt mondta, hogy megértethetetlen számára, hogyan idézhettem már kétszer a „Katolík”-ban azt a mondatot: „A hírek nem olvasása a demokrácia idején károsabb lehet, mint az, ha nem imádkozik az ember rózsafüzért.” Szerinte ebből megvetés keletkezik a rózsafüzér iránt, ami a imádságot jelenti. Ez az olvasó tehát úgy véli, hogy „ha az ember valóban imádkozik rózsafüzért, az Úr Isten mindig tudja neki közvetíteni azokat a dolgokat, amiket tudnia kell, még ha a demokrácia idején nem is olvassa a híreket”.
Bizony, hogy az Úr Istennek sokféle módja van tudást közölni valakivel. Létezik úgynevezett beleoltott tudás is. De ez csoda. És ha valaki nagyon komoly ok nélkül csodákra támaszkodik, azt mondják, hogy Isten próbálgatása. Általában a tudást úgy szerzi az ember, hogy tanul, tanulmányoz, a világot nyitott szemmel járja, kérdez és informálódik, és ha a közéleti életről van szó, azt figyelemmel kíséri, főként újságokból és folyóiratokból. Itt is érvényes: Adjátok meg tehát, ami a császáré, a császárnak, és ami Istené, Istennek.
Senki sem mondja, hogy újságokat kell olvasnunk újságok miatt, senki sem mondja, hogy a könnyelmű újságolvasás, amellyel valaki elüti az időt, jobb, mint imádkozni a rózsafüzért. Mindazonáltal minden imádságnak arra kell vezetnie minket, hogy erős elhatározással keressük Istenet mindenben, és becsületesen szolgáljunk neki mindenben. Ha ebben az elhatározásban vagyunk eltöltve, még az újságok olvasása is szép cselekedetté válik.
Az újságok tükrözik a modern ember lelkét, vágyait és szükségleteit, tévhiteit és csalódásait. Minél inkább, minél konkrétabban ismeri meg mindezt a valóban hívő ember, annál inkább lesz késztetve az aktív apostolságra, megtanulja a mai embernek a mai nyelven elmondani az örök hírt Istenről, az egyetlen igazi Forrásról és az egyetlen igazi Céljáról az életnek.
(Adolf Kajpr SJ /1902–1959/;
részlet a „Rózsafüzér vagy újságok” című írásból, megjelent a „Katolík”-ban, 1946. november 17-én;
idézve a Jelenlét a saját Isten időszaka című könyvből. Refugium 2021)
