Néha úgy van, hogy valójában keveset imádkozunk. Belsőleg mintha megszabadultunk volna. Boldog, aki Krisztusnak mondhatja: „Jézus Krisztus, semmit sem rejtettem el a szívemből, tudod, hogy alig tudom kifejezni a vágyamat a veled való kapcsolat után. Te magad is tapasztaltad az emberi sorsot. Tudod, hogy néha mintha minden irányba húzna. De még akkor is, amikor a belsőm ürességet érez, bennem továbbra is ott van az éhség a te jelenléted iránt. És amikor nem megy az imádság, te magad vagy az imádságom.”
(Roger testvér /Robert Schütz; 1915–2005/)
