Mária dicsérete teljesen a nagy alázat által van átitatva, amely minden szóban megnyilvánul: „lehajolt szolgálóleánya alázatosságához”.
A kapcsolatunk mélységét Istenhez éppen az alázat mérheti. Isten, mint a sas, ráveti magát minden kicsire, szükségszerűre, alázatosra. Csak az emberi gőg, önteltség és nagyképűség tarthatja őt vissza.
(Carlo Carretto /1910–1988/, naplójegyzet 1954. november 28.)