Uram, köszönjük Neked, hogy elkezdjük érezni a Te Lelked fújását és szövését, aki akarni szeretne minket, aki mozgásra szeretne bírni minket, aki tovább és tovább szeretne hajtani minket. Uram, még ha a félelem éget is minket, Uram, még ha a gyávaság szúr is minket, kérünk Téged: ne hallgass a félelmünkre, ne hallgass a gyávaságunkra, vedd el tőlünk az egészet, vedd el tőlünk a testünket és a véreinket, vedd el tőlünk a testünket és a lelkünket, vedd el tőlünk a szívünket és a lelkünket. Vedd el minket egészen a Te szent viharodba, hogy fújhassunk, hogy adományozhassunk, hogy lángolhassunk a Te szent szereteteddel.
(Erich Przywara SJ /1889–1972/, A korszak imái, 19; a 2. világháború idején)
