Írok minden egyháznak, hogy kész vagyok Istenért meghalni, ha ezzel valamilyen módon nem akadályoztok meg. Kérlek titeket azonban, hogy ne legyetek velem így feleslegesen kedvesek. Akár a vad bestiák tépjenek szét, mert így elérhetem Isten országát. Hiszen Isten búzája vagyok, és a vadállatok foga megőrlődtet, hogy Krisztus kenyere lehessek. (…)
Ha majd segítséget kérnék tőletek, amikor veletek leszek, ne higgyetek nekem. Inkább annak higgyetek, amit most írok nektek. Élő emberként írok nektek, aki vágyik meghalni. Földi érzéseim már megfeszíttettek, és minden szenvedély lángja bennem kialudt. Csak az élő víz forrása hív bennem: „Gyere az Atyához!”
(Ignác z Antiochiából /†107/, levele a rómaiakhoz, 107-ben)
