A szellemi növekedés nem feltétlenül jár együtt a pszichés javulással. Ez megtörténhet, de nem szükségszerű. Semmiképpen nem lehet a növekedés abszolút kritériuma. Az ember mélyen elkötelezett lehet Krisztus iránt, és vágyhat arra, hogy az ő akaratának megfelelően éljen, még a pszichés törékenysége ellenére is.
Itt kerül szóba a kegyelem, amikor a gyenge és törékeny emberekben megnyilvánul Krisztus hatalma, amikor a gyengeségük ellenére megjelenik bennük az Úr. Az ilyen egyének valóban értékesek lehetnek, mert azt mutatják meg nekünk, hogy az Úr szívesen cselekszik a gyengék között, nem pedig az erősek és hatalmasok körében. Az Urat az is örömmel tölti el, hogy ezek az emberek alázatukban rá támaszkodnak. Minden a jó érdekében történik azokkal, akik szeretik az Istent – beleértve az utunkba kerülő akadályokat, nehézségeket és a pszichés felszerelésünket is.
(Mary David Totah, OSB /1957–2017/, Az Isten öröme)
