Minden magabiztos hangsúlyozás, hogy „nem érdekel a politika”, vagy képmutatás, vagy a tájékozottság hiánya, az adott személy tudatlansága. Ebben a mentalitásban van az egyik oka, amiért az elmúlt évszázadokban és évtizedekben annyi ember eltávolodott a Templomtól. Úgy érezték, hogy a Templom nem válaszol arra, ami a legjobban nyomasztja őket.
A legkevésbé politikai és a legjobban kompromisszumot nem ismerő emberek a saját ízlésüknek nem megfelelő rendszerekkel és kormányokkal szemben képesek közvetlenül felháborodni, és teljesen gerinctelenül tudják becsukni a szemüket a legszörnyűbb bűncselekményeik és atrocitásaik előtt.
A probléma végső soron abban rejlik, hogy a kereszténység lényege a alázatos szeretet. Ebből fakad az emberek iránti érdeklődés és konkrét aggodalmaik, ebből ered a leleményesség, hogyan ismerhetjük meg őket jobban, hogyan szolgálhatjuk őket jobban, hogyan békíthetjük meg őket, hogyan lehetne közöttük igazán, keresztény módon politikát folytatni.
(Adolf Kajpr SJ /1902–1959/;
részlet a „Nem-politikusnak lenni jobb?” című cikkből, megjelent a „Katolikusban”, 1947. április 20.;
idézve a Jelenlét a saját Isten időpontjában című könyvből. Refugium 2021)
