Jézus, legyenek a bánataim nem mérgek! Jöjjenek hozzám olyan gyakran, ahogy szükséges: bántsák a lelkemet, töltsék meg egészen, ezt elviselem, ehhez előre hozzájárulok. De tedd, hogy a keserűség és a szűkölködés, amelyek elárasztanak, soha ne legyenek a lázadás vagy a kétségbeesés keserűsége és szűkölködése. Közelíts hozzám ilyen pillanatokban a fájdalmad végtelenségével. Tedd, hogy azáltal, hogy a szívemben ismételgetem azokat a szavakat, amelyek kicsúsztak a szádból a szenvedésed túlcsordulásában az emberekért, érezzem, hogy a szorongásom hirtelen elolvad a tiedben, mint egy könnycsepp az óceánban. Tedd, hogy ne legyen önző, hogy megkezdje a megváltás munkáját. Adj meg nekem a halálom előtt azt a kiváltságot, hogy időnként legalább kis mértékben érzékeljem a megváltó éjszakád és az elhagyatottságod titkát.
(kard. Charles Journet /1891–1975/, Krisztus hét szava a kereszten)
