Tökéletes dologként tűnik fel számomra, hogy nővéreim állandóan panaszkodnak apró nehézségekre. Ha a betegség valóban súlyos, az magától megjelenik, és másképp látható, mint a ti jajongásotok. Az, akinek valóban rosszul lenne, és ez valódi betegség lenne, mondja el, és vegye magához azt, amit szükségesnek tart. Ha ugyanis megszabadulsz a önszeretettől, bármiféle kényelem annyiba fog kerülni, hogy ne félj attól, hogy visszaélnél vele, vagy hogy ok nélkül panaszkodnál. Ha az ember nem szabadul meg a szokásától, hogy erről beszéljen és mindenre panaszkodjon – hacsak nem Istennek szól – sosem fog véget érni. Ennek a testnek ugyanis van egy hátránya – minél többet gondoskodsz róla, annál több szükségletet fedez fel.
(Szent Terézia Jézustól, A tökéletesség útja 11,1–2)
