Ha, ha emberi szív értéktelenné válik a lények szemében, hogy az ember maga is irtózik tőle, és nem merne megmutatni, még kevésbé felajánlani bármely más lénynek, marad neki még Isten, aki még a legrosszabb szívvel sem néz le, ha azt felajánlják Neki. Isten elfogadja a leggyengébb és legrosszabb szíveket is, minden felajánlott szívvel elégedett, mert bölcsességében és minden tudásában ismeri annak legrejtettebb és legbensőbb értékét, és Isten számára az emberi szívnek egészen más értéke van, mint az emberek számára. Az emberi szívért Isten a saját szívét adja; az egész emberi szívért Isten az egész szívét adja.
(Jaroslav Durych, Szív és kereszt, magánkiadás, Na hlubinu, 1932)
