Ma tegnapra esik a boldogtalan boldog Mária Paschalis Jahnová vértanú halálának évfordulója, akit a "felszabadító" Vörös Hadsereg katonája brutálisan meggyilkolt a második világháború végének harmadik napján, és akit Ferenc pápa röviddel az Ukrajnával szembeni orosz agresszió kezdete után boldoggá nyilvánított.
Paschalis nővér egy évvel a második világháború kitörése előtt lépett be a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációjába Nysába, amikor Németország és a Szovjetunió háborút indított. Alsó-Szilézia, ahol Paschalis háború alatt élt, a háború alatt viszonylag biztonságos helyek közé tartozott. Ez azonban megváltozott 1944/45 fordulóján, amikor a Vörös Hadsereg nyugat felé kezdett vonulni.
Paschalis nővér abban az időben képeslapot küldött a szüleinek az alábbi szöveggel:
Kedves szüleim. Mindkettőtöknek szívből kívánok boldog karácsonyt és áldott új évet. Igen, igen, a régi év sok szenvedést hozott az emberiségnek, és úgy tűnik, hogy az új év még rosszabb lesz. Mi is most fel kell készülnünk a legrosszabbra. Breslau-t (Wroclaw) már ki kellett üríteni és evakuálni. De nem akarunk elveszíteni a bátorságunkat, mindannyian Isten kezében vagyunk. Semmi sem történik az Ő akarata nélkül.
Akkoriban a milliós lélekszámú Vratislaviban (Wroclaw) számos ember menekült a Vörös Hadsereg előretörése elől. A város januári evakuációját csaknem 90 ezer ember nem élte túl, a Vörös Hadsereg által a városra mért ostrom pedig körülbelül hatezer német és nyolcezer szovjet katona halálát jelentette, és legfőképpen további 80 ezer civilét. 1945 márciusában a Vörös Hadsereg közeledett Nysa felé, ahonnan a szovjet katonák kegyetlensége miatt szinte minden lakó menekült – több mint harmincezer ember – és otthonaikat, valamint minden vagyonukat a fosztogatásra hagyták. A városban kevesebb mint kétezer idős és beteg ember maradt, akik nem tudtak evakuálni, valamint csaknem kétszáz szerzetesnő és pap, aki úgy döntött, hogy gondoskodik róluk. A főnöknő, a Vörös Hadsereg katonái által végrehajtott brutális erőszak miatt aggódva, fiatal Paschalis nővért és egy másik nővért áttelepítette a még nyugodt Morvaországba, Sobotínba. Ezzel a döntéssel ideiglenesen megmentette az életüket, mert a Vörös Hadsereg Nysába való belépésének első napján a katonák betörtek a kolostorba, ahol főleg idős és beteg nővérek tartózkodtak, közülük 23-at, főleg erőszakoskodás közben, megöltek. A városban álló házak nagy része szándékosan fel lett gyújtva.
Paschalis nővér "felszabadítása" Sobotínban érte őt, ahová a Vörös Hadsereg katonái május 7-én érkeztek. Már másnap – május 8-án, a háború befejezésének napján – összecsapás történt a helyiekkel, amely során a szovjet katonák meggyilkoltak 16 helybélit és felgyújtottak több házat. Három nappal a háború befejezése után, május 11-én, egy "felszabadító" megölte Paschalis nővért, amikor az visszautasította az erőszakot. A helyi temetőben temették el. Megmaradt egy levél, amelyben a főnöknő később a szomorú szülőkhöz fordult:
Valószínűleg már sok kegyelmet kérhetett szerettei számára. ... A sírjánál gyakran térdelnek fiatalok csoportjai, és kérik őt közbenjárásra. Ezt nem tudtuk. Mindig vártuk fiatal nővérünk hazatérését..., amíg ezt nem mondták el nekünk szemtanúk...
A szovjet katonák által brutálisan meggyilkolt sok tucat szerzetesnő közül tíz életútját sikerült megfelelően dokumentálni. E nővérek esetében 2011-ben megkezdődött a boldoggá avatás folyamata, a vértanúságukról szóló dekrétumot Ferenc pápa 2021-ben írta alá. Mária Paschalis nővér és kilenc nővér boldoggá avatására 2022. június 11-én került sor Vratislavában, három és fél hónappal a teljes körű orosz invázió Ukrajnára való megindulása után, a megerősített tanúvallomások fényében az ukrán civil lakosság tömeges lemészárlásáról és a Vörös Hadsereg által Bučán és más településeken elkövetett mészárlásokról. A boldoggá avatási mise azon a napon zajlott, amikor Mariupolban kitört – a több száz eltemetetlen rothadó holttest miatt – a kolera járvány...
Készült M. Macoun szakdolgozata alapján:
„Mária Paschalis Jahn, kilenc testvér vértanúsága és üzenete a mai emberhez“,
védettek Hradec Královéban 2023-ban (https://theses.cz/id/lhvgtt/STAG100124.pdf),
és Riccardi könyve, A vértanúk évszázada, KNA 2014.
