Közvetlenül a megtérésem előtt, és sokáig utána is úgy gondoltam, hogy a vallásos élet azt jelenti, hogy eltávolodunk minden földitől, és csak a szent dolgokra gondolunk. Fokozatosan megtanultam, hogy a világban valami mást várnak tőlünk. Hogy még a kontemplatív élet sem szakíthatja meg a kapcsolatunkat a világgal. (…) Azt hiszem, minél mélyebben vonódik be az ember Istenbe, annál inkább ki kell lépnie a világba, és be kell hoznia oda a szent életet.
(Teréz Anna a Keresztről, 1928-as szöveg)
