Igen, Krisztus bennünket van. Nem kívülünk van, ott, ahol azt gondoljuk, hogy megtaláljuk ... a csendben, az imádságban. A legélénkebb tevékenység során is bennünket van, vagy inkább nem mi élünk, hanem ő van bennünket. Ne keressétek tehát Krisztust magatokon kívül, mint valami olyasmit, amit követnetek kell, amit meg kell kényszerítenetek az érkezésre, és ne keressétek őt az aktív életetek kívül - hiszen itt van veletek, a jelen pillanatban. Nem ti vagytok azok, akik reggeltől estig teljesen elfoglaltak vagytok – Krisztus az. A ti Krisztusotok, aki hozzátok tartozik, ahogy bennetek van. A ti Krisztusotok a tevékenység Krisztusa; éppen a tevékenységben van veletek.
(P. Albert Peyriguere /1883–1959/, levél egy szerzetes nővérnek - tanítónak, 1931. december 12.)
