Kedves Marguerite,
ezzel válaszolok a január 5-i leveledre, amely nyilvánvalóan egy órával azután érkezett, hogy bedobtam a neked szánt üzenetet a postaládába. Köszönöm a boldog új évet kívánó soraidat, és még egyszer: hogy Isten békéje és Urunk lenyűgöző szeretete egyre inkább megéljen benned! Lehet, hogy nagyon távol érzed magad a kívánatos és vágyott egységtől a teremtésben, Istennel. Türelmesen adj át mindent. A lényeg, hogy vágyakkal, imákkal és erőfeszítésekkel a lét és boldogság középpontjára irányítasz és emelsz. Tőlünk csupán jó akaratot kérnek... Amint Isten felfedezi ezt a jó akaratot valamely emberi monádban, előbb vagy utóbb - akár a halálban is - kiegészíti teremtésének erőfeszítéseit és magához veszi azt.
(Pierre Teilhard de Chardin SJ /1881–1955/, levél a frontról, unokatestvérnek, 1916. január 12.;
idézve Pierre Teilhard de Chardin könyvéből, A gondolkodás születése. Levelek 1914–1919, Malvern 2021)
