Azt mondom: bízz elsősorban Isten lassú munkájában. Természetesen mindig türelmetlenek vagyunk, hogy azonnal elérjük a célt. (…)
Így van ez szerintem veled is. A gondolataid fokozatosan érnek, engedd, hogy sietés nélkül növekedjenek és formálódjanak. Ne próbáld őket „ráerőltetni”, mintha ma olyan lehetnél, amilyenné az idő (tehát a kegyelem és a körülmények, amelyek befolyásolják a akaratodat) holnap tesz. Bízz urunkban, hogy keze jól vezet keresztül a sötétségen és a „megváltozáson” és fogadd el – szeretete miatt – azt a szorongást, amely a bizonytalanság és a befejezetlenség érzéséből fakad.
(Pierre Teilhard de Chardin SJ /1881–1955/, levél a frontról, unokatestvérének, 1915. július 4.;
idézve Pierre Teilhard de Chardin, A gondolkodás születése. Levelek 1914–1919, Malvern 2021)
