Az Ige megtestesülésével a megváltottak minden imádságából a mi Urunk Jézus Krisztus Lelke felé Istenhez intézett kimondhatatlan hívás vált a lényünk mélyén. Így minden megváltott imádság be van ágyazva az Igének abba a teljességébe, amelyet testünk és vérünk magához vett, hogy azt örökre megtartsa. Elér az Isten Létének kimondhatatlan, határtalan titkáig.
Ez a mi felfoghatatlan esélyünk, amelytől nem tudunk elszökni. Utal Istenhez intézett szavainknak titokzatos lényegére.
Mindez nemcsak a magas misztikus elragadtatásra vagy a finom teológiai kontemplációra vonatkozik, hanem minden legegyszerűbb imádságra is, sőt még akkor is érvényes, amikor az ember némán áll, kérdéssel az ajkán Isten titkának sötétsége előtt.
(P. Benedikt Holota OFM /* 1922/, feljegyzések az 1964–75 közötti évekből; itt Karl Rahner szerint)
