Nem tudnék írni Jézusról; szenvedélyes szerelemmel kellene hozzá viszonyulnom, de én teljesen tehetetlen vagyok. Csak az maradt, amit egyszer átéltem, és amire soha nem fogok elfelejteni, nevezetesen, hogy Ő szeret minket, és ez akkor is így van, amikor mi elfelejtjük, hogy szeretnünk kellene Őt, és a mi szeretetünk csupán gúnyolódás. Amikor haldoklunk, akkor a mi hűtlenségünkre válaszolva megszólal Pál apostol kiáltása: „Ő szeretett engem, és odaadta magát értem!”
(kard. Charles Journet /1891–1975/, levelezés)
