„Láttam Alfeus fiát, Lévít, amint ül a vámszedőn.“
Nincs elutasítottabb, megvetettebb állapot, ahonnan lelkedet hívod, nem csupán azért, hogy megmentsd őket, hanem hogy a legkedvesebbjeid közé emeld őket, és felmagasztald őket a nagy szentségre. Az út porából felemeled az elveszett és eltaposott drachmákat, és visszaadod nekik eredeti szépségüket. Soha ne keseregjünk magunkon, sem másokon, sem senkin, aki bármilyen módon is a bűnök tengerében fuldoklik, bármennyire is kihunytak benne minden jó érzések; soha ne hagyjuk abba a reménységet a megváltásban, vagy a csodálatos szentség megszerzésének lehetőségében. Isten erre elegendő hatalmas. A jó pásztor egy órával dél előtt éppúgy elvezetheti a juhokat a juhaklába, mint hajnalban; jósága és hatalma határok nélküli. Reménykedni a mi kötelességünk.
(Charles de Foucauld /1858–1916/, En vue de Dieu seul)
Boldog Charles de Foucauld-t Ferenc pápa szenteli meg Rómában, 2022. május 15-én, vasárnap.
