Amikor égő vágy él benned, hogy megtaláld Krisztust, ne tulajdoníts jelentőséget a pillanatnyi gyengeségeknek. Ne figyelj rájuk. Lehet, hogy ebben is ott rejlene a büszkeség, ha mérgessé válnánk, hogy felfedezzük ezeket a tökéletlenségeket magunkban. Most már tudod, hová szeretnélek elvezetni. Amikor egy napon a lelki életed olyan messzire jut, tapasztalni fogod, hogy nincs mélyebb öröm annál, mint boldognak lenni abban a tudatban, hogy gyengék vagyunk, hogy semmik vagyunk, hogy Isten mindezek felett áll.
(P. Albert Peyriguere /1883–1959/, levelezés, levél 1933. december 7-éről)
