Szerencsétlen bűnös, aki annyi súlyos bűnt követett el, hogy nem érdemli meg, hogy Isten házában tartózkodjon, nem bízik önmagában, de csak a méltó Szentháromságban, a Megfeszített Jézusban, a Legszentebb Oltáriszentségben és a Legszentebb Szűz Máriában hisz, és legkedvesebb nővéreit, Erzsébetet a Szentháromságtól és Teréziát az Oltáriszentségtől három erényre buzdítja:
1. a belső elcsendesedésre, minden haszontalan gondolat elutasítására, amely nem vezet hozzám;
2. a belső és külső csend megőrzésére és arra, hogy igyekszünk ne beszélni, ha az nem szükséges;
3. az engedelmességre még a legkisebb jelre is, és hogy alárendeljük értelmünket.
(Terézia az Andokból, a formulát, amellyel a karmelita szokás szerint
1919 advent első vasárnapján fordult társaihoz a noviciátusban)
