Kedves Mária,
köszönj az Úr Istennek minden kegyelméért, amit ad neked, és ne legyél olyan hálátlan, hogy ne ismerd el azokat. (…) Mária, ha nem vagy semmi, nem felejtheted el, hogy Jézus minden, ezért el kell veszítened a kis semmiségeidet az ő végtelen mindenségében, és nem szabad másra gondolnod, csak erre a páratlanul szeretetre méltó mindenségre... Még csak azt sem szabad kívánnod, hogy begyűjtsd a fáradozásaid gyümölcseit. Jézusnak tetszik, ha csak számára tartod meg ezeket a kis semmiségeket, amelyek örömet szereznek neki...
(Terézia a gyermek Jézusról és a Szent Arcról, 109. levél, Guérin Máriának, 1890. július)
