Őrizz a szerelmem felett. Ha nagy tüzet gyújtanál, és aztán ezer kötelezettség elvonná a figyelmed, és nem törődnél vele, fokozatosan elveszítené az erejét, és végül kialudna. Gyakran táplálj a szerelem tüzéhez áldozatokat: boldog csodálatot, meditációt, vágyat, hogy csatlakozz hozzám, bánatot a múlt miatt, forró vágyat, hogy eljöhessen az én királyságom, és gyakran kérj engem, hogy jöjjek, mert nem akarok mást, csak jönni. De olyan vagyok, mint egy félénk szegény ember, aki az ajtónál áll, és azt mondja magának: „Gondol rám ebben a szívben, amelyet megváltottam?”
(Gabriela Bossis /1874–1950/, naplóbejegyzés 1943. február 25.)
