Gondol rólunk... szeret minket.

Urunk megmutatta nekem szeretetének teljességében, hogy gondol ránk, és igen, szeret minket most, amikor itt vagyunk, és ugyanúgy fog minket szeretni, amikor ott leszünk, az ő áldott arca előtt. Minden itt elviselt szenvedésünk csak a szeretetünk hiányosságából fakad.

(Juliana a Norwichi /1342–1416/, DT 37)