Egy kedves szó, mosoly gyakran elegendő ahhoz, hogy a szomorú lélek felélénküljön. De egyáltalán nem akarom a szeretetet azért ápolni, hogy ezt elérjem. Tudom, hogy hamarosan elcsüggednék. A szó, amit a legjobb szándékkal mondok, talán teljesen ellentétesen lesz értelmezve. Ezért, hogy ne pazaroljam az időt, kedves szeretnék lenni mindenkivel (és különösen a legkevésbé kedves nővérekkel), hogy örömet szerezzek Jézusnak. (As 237)
Azt mondtam magamnak, hogy a szeretet nem a érzésekben rejlik, hanem a cselekedetekben. Igyekeztem a nővéremnek (aki nagyon nem volt szimpatikus) úgy segíteni, mintha azt a személyt segíteném, akit legjobban szeretek. Minden alkalommal, amikor találkoztam vele, imádkoztam érte Istenhez, felajánlottam Neki minden erényét és érdemét. Jól éreztem, hogy ez örömet szerez Jézusnak, mert nincs olyan művész, aki ne örülne a dicséretnek a műveiért, és Jézus, a lelkek művésze, boldog, ha nem a külsőségeknél állunk meg, hanem mélyebbre hatolunk a belső szentélybe, amelyet a lakhelyéül választott, és csodáljuk a szépségét. Nem elégedtem meg azzal, hogy imádkoztam a nővérért, aki annyi küzdelmet okozott nekem. Minden lehetséges szolgálatot meg akartam adni neki, és amikor kísértésbe estem, hogy udvariatlanul válaszoljak neki, beértem azzal, hogy a legkedvesebb mosolyommal ránéztem, és megpróbáltam a beszélgést más irányba terelni. A "Követés"-ben áll: "Jobb, ha mindenkinek megadjuk a véleményét, mint hogy ellenállásban álljunk" (1). (As 217)
Jézus kiáltása a kereszten folyamatosan csengett a szívemben: "Szomjazom!" (János 19,28). Ezek a szavak ismeretlen és nagyon égető tüzet gyújtottak bennem... Akartam inni adni a Kedvesemnek, és magam is úgy éreztem, hogy éget a lelkek iránti szomjúság... (As 97)
Érzem, hogy hamarosan megérkezem a pihenésbe. Főleg azonban érzem, hogy a misszióm hamarosan elkezdődik, a küldetésem, hogy megtanítsam szeretni Istent úgy, ahogy én is szeretem, megadni az utamat a lelkeknek. Ha a kedves Isten meghallgatja a kívánságaimat, a mennyországom a földön lesz a világ végéig. Igen, úgy akarom megélni a mennyországomat, hogy jót teszek a földön. (VDŽ 68)
(1) Krisztus követése, III. könyv, 44. fejezet, 1. vers.
(AS = Életrajzi írások; VDŽ = Belépek az életbe)
