Amikor a lelked küzd a lehangoltsággal

Kedves Öregapám,

már sok napja szeretnék írni neked (...). Főleg ezen a hónapon, Mária hónapjában átadtalak a legszentebb Szűznek: remélem, hogy meghallgat és mindig védelmez majd téged. Kérlek őt, hogy törölje le könnyed, hogy megnyugtassa nyughatatlan életed, tele fordulatokkal, és hogy társad legyen a magányodban. Főleg azonban imádkozom, hogy a legszentebb Szűz legyen a közbenjáród, a gyengéd és szeretetteljes Anya, akit annyira szerettél, a te védelmeződ a halál szörnyű órájában. Mindig hívd őt, apukám, és annál inkább, amikor a lelked harcol a levertséggel; mondd neki: „Mária, mutasd meg, hogy te vagy az Édesanyám” (1)...

(1) részlet az Ave maris stella himnuszából

(Terézia az Andokból, levél apjának, 1919. november 26.)