Az Ön tulajdona vagyok, Önért születtem,
mit parancsol, hogy tegyek?
Felséges Magasságod,
örök bölcsesség,
örömteli jóság a lelkem számára;
Istenem, Fenség, Létezés, Jóság,
nézd, milyen nagy nyomorúság
ma éppen így énekelve vallom meg a szeretetet:
mit parancsol, hogy tegyek?
Az Ön tulajdona vagyok, mert megteremtett,
tulajdona vagyok, mert megváltott,
tulajdona vagyok, mert leróttad velem,
tulajdona vagyok, mert hívtál,
tulajdona vagyok, mert megvártál,
tulajdona vagyok, mert nem vesztem el:
mit parancsol, hogy tegyek?
Itt van a szívem,
teszem a tenyeredbe,
a testem, az életem és a lelkem,
a bensőm és a hajlandóságom;
édes Menyasszony és Megváltóm,
mivel rendelkezésre bocsátottam magam Önnek:
mit parancsol, hogy tegyek?
Adj nekem halált, adj nekem életet:
adj nekem egészséget vagy betegséget,
adtál nekem becsületet vagy megaláztatást,
adj nekem háborút vagy bőséges békét,
gyengeséget vagy hibátlan erőt,
mindezhez hozzájárulok:
mit parancsol, hogy tegyek?
Az Ön tulajdona vagyok, Önért születtem,
mit parancsol, hogy tegyek?
(szent Terézia Jézus, a „Tényleg az Ön tulajdona vagyok” című vers részlete)
