Uram, tudod, hogy nincs más kincsem, mint azok a lelkek, akiket az én lelkemben összekapcsolni akartál: ezeket a kincseket te magad bízád rám, ezért merem kölcsönvenni azokat a szavakat, amelyekkel az utolsó estén a mennyei Atyához fordultál, amikor még úton voltál e földön, mint zarándok és halandó. Jézusom, szeretettem, nem tudom, mikor ér véget az én száműzetésem... még sok este kell énekelnem a te irgalmadról a száműzetésben, de végül nekem is eljön az utolsó este. Akkor szeretném, ha elmondhatnám neked, Istenem: „Én megdicsőítettelek téged a földön. Befejeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. Megjelentettem a nevedet az emberek előtt, akiket nekem adtál. Övéi voltak, és te nekem adtad őket. Most már tudják, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van. Hiszen azokat a szavakat, amelyeket te nekem adtál, nekik adtam. Ők elfogadták, és valóban megismerték, hogy te küldtél engem. Kérlek azokért, akiket nekem adtál, hiszen ők a tieid. Már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, és én megyek hozzád. Szent Atya, őrizd meg őket a nevedben, amelyet nekem adtál. Most megyek hozzád, de ezt még a világban mondom, hogy meglegyen bennük az a boldogság, ami tőled származik. Nem azért kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy megóvd őket a gonosztól. Ők nem a világból valók, mint ahogyan én sem vagyok a világból. Kérlek, nemcsak értük, hanem azokért is, akik az ő szavuk miatt fognak hinni benned.
Atyám, azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek velem is azok, akiket nekem adtál, és hogy a világ tudja, hogy szeretted őket, ahogyan engem is szerettél.”
Igen, Uram, ezt szeretném tőled megismételni, mielőtt elröpülnék a te öledbe. Merészség ez? De nem, régóta megengeded, hogy merész legyek veled. Ahogy a tékozló fiú apja a bátyjához beszélt, te is azt mondtad nekem: „Minden, ami az enyém, a tiéd is.” A te szavaid, Jézus, tehát az enyémek, és felhasználhatom őket, hogy azokat a kegyelmeket megidézzem a lelkekre, amelyek hozzám kapcsolódnak, amelyek a mennyei Atyától származnak. De amikor, Uram, azt mondom, hogy azt szeretném, ha azok, akiket nekem adtál, szintén ott lennének, ahol én leszek, nem azt értem, hogy nem érhetnek el sokkal magasabb dicsőséget, mint amit nekem akarsz adni: egyszerűen azt akarom kérni, hogy egy napon mindannyian összegyűljünk a te gyönyörű Mennyországodban.
(Szent Terézia a Kis Jézusról és a Szent Arcról, részlet a C. kéziratból)
