Szeretnék rendelkezésére állni.

Kedves tőled, hogy írsz nekem. Igen, Atyám, a nagyböjt majdnem véget ért - Jézus szenvedése elhaladt mellettem anélkül, hogy legalább megérintette volna a lelkemet. Az elmélkedésem, akárcsak minden más, olyan értelmetlen. Napról napra ugyanazt ismétlem - talán csak az ajkaimmal - „Tedd, hogy érezzem, amit Te éreztél. Tedd, hogy Veled megosszam a fájdalmadat.” Szeretnék Neki a rendelkezésére állni.

(Teréz anya, levelezés,
levél Neuner atyához, 1963. április 11.)