Kedves Marguerite,
írok, hogy értesítselek, holnap elmegyünk az árkokba, és valószínűleg karácsonyig ott maradunk. (…) Nem túl lelkesedéssel, de félelem nélkül indulok el. Ahogy a háború elveszíti újdonságát és már nem „szórakozás”, úgy az ember számára a harci pozícióba lépés egyre inkább kézzelfoghatóvá válik. Másrészt jobban tudatára ébred, hogy követi az Urat és hogy az Ő kezében van. Elhatároztam, hogy az ott töltött órákat a lehető legjobban Isten akaratában eltöltöm, óráról órára.
(Pierre Teilhard de Chardin SJ /1881–1955/, levél a frontról, unokatestvérnek, 1916. december 11.;
idézve Pierre Teilhard de Chardin, A gondolkodás születése. Levelek 1914–1919, Malvern 2021 című könyvéből)
