Gyermekkoromban megjelent egy öreg jezsuita, Michel atya, akinek egy napon azt mondtam: „Minden szent, akiről hallani szoktam, nagyon tisztelte Máriát. Ez bánt engem, mert én nem érzek ilyen isteni tiszteletet!”
Akkor ő azt válaszolta: „Ezzel ne törődj, ez nagyon egyszerű. Amikor egyedül leszel, imádkozz el egy Üdvözlégyet.” Követtem ezt, annyira, hogy ma, amikor már nyolcvanon túl vagyok, nem tudok elaludni másképp, mint hogy folyamatosan imádkozom az Üdvözlégyet!
(Abbé Pierre /Henri Grouès, 1912–2007/, Testamentum)
