Tudjuk, hogy minden alkalommal, amikor az ember az Isten közelségéért folyamodik, belép a szentek közösségébe, amelynek célja minden ember üdvössége. Minden Istennek szentelt ember bizonyos mértékig felelős a mások üdvösségéért. Mindenkit, aki fontos számomra, Isten elé terjesztek. „Uram, mindenkit, akit szeretek, a tenyeredbe helyezek; így látod, mit jelent számomra, látod, mit jelentenek ők számomra…”
(Jeroním atya /1907–1985/, a Sept-Fons-i trapista kolostor szerzetese, Levél Patrikhoz)