Nézz magadba, és... megtalálod magadban a Mestert, aki sosem hagy el. Sőt, minél kevesebb földi vigaszt kapsz, annál inkább elönt a boldogsága. Ő tele van együttérzéssel, sosem hagyja el azokat, akik szenvednek és megaláztatásban élnek, még ha bíznak is benne. Dávid azt mondja, hogy az Úr a szomorkodókkal van. Hiszel ebben, vagy sem? És ha hiszel, miért szenvedsz annyira?
(Teréz Jézustól, Az tökéletesség útja XXIX,2)