A kereszténység a kezdetektől fogva a boldogság hirdetése volt, az egyetlen lehetséges boldogság a földön… Ennek a boldogságnak a hirdetése nélkül a kereszténység érthetetlen. Csak a boldogság formájában tudta a kereszténység legyőzni a világot. És a világot akkor veszítette el, amikor elveszítette a boldogságot, amikor már nem volt a boldogság tanúja. Az egyház alapvető tartalma a nagy boldogság, amelyből minden más táplálkozik és amely értelmet ad mindennek.
(Alexandr Schmemann /1921–1983/, Pour la vie du monde; 1969)
