Az ágy nem volt még elhelyezve a kórház közepén, hanem a háttérben, a sarokban. A holnapi Átváltozás ünnepére – augusztus 6-án, elhoztuk a Szent Arczot a kórusból, amely Terezia számára nagyon kedves volt, és feldíszítettük a képet virágokkal és fényekkel, a jobb oldalán a falra. Nézett a képre és azt mondta nekem:
„Milyen jól tette a mi Urunk, hogy leengedte a szemét, amikor nekünk adta a képmását! Hiszen a szem a lélek tükre, ha csak megtippelhetnénk a lelkét, boldogságunkban meghalnánk.”
(Kis Jézusról nevezett Teréz, Utolsó beszélgetések)
