Krisztus, add nekem lelkeket. Tedd velem, amit csak akarsz, de cserébe add nekem lelkeket. Vágyom a lelkek megmentésére, vágyom, hogy a lelkek megismerjék a Te irgalmadat. Magamnak semmim sincs, mert mindent a lelkeknek adtam, így a te napodon előtteddel fogok állni üres kézzel, mert mindent a lelkeknek adtam, és ezért nem lesz mit nekem megítélned. És azon a napon találkozunk: a szeretet az irgalommal...
(Faustyna Kowalska /1905–1938/, Napló, V. kötet, 1426)