Kedves testvérem, ismerd meg Krisztust, mégpedig a megfeszített Krisztust. Mondd neki: „Te, Úr Jézus, vagy az én igazságom, és én vagyok a te bűnöm. Átadtad azt, ami az enyém volt, és adtál nekem azt, ami nem voltam. Elfogadtad, ami nem voltál, és adtad nekem, ami én nem voltam.” Vigyázz, testvérem, ne vágyakozz annyira a nagy tisztaságra, hogy már nem is éreznéd magad bűnösnek, és ne akard, hogy bűnösnek tartsanak. Krisztus ugyanis csak a bűnösök között lakik. Ezért jött a mennyből, ahol az igazakkal élt, hogy a bűnösök között is élhessen. Tűnődj tehát az ő szeretetén, és megízleled a legédesebb vigaszt. Hiszen ha a lélek nyugalmát csak saját fáradozásunkkal és küzdelmünkkel tudjuk elérni, miért halt meg akkor Krisztus?
(Martin Luther, levél Georg Spenleinnek, 1516. április 8.)
