Az érzelem ritka, finom dolog a lelki életben, de inkább kísérő dolog, amely mindig szeszélyes és nincs a hatalmunkban. Amikor erővel akarjuk, inkább elillan, mint a levegő, amikor a tenyérbe akarjuk zárni. Isten gyakran elveszi tőlünk, hogy ne ragaszkodjunk hozzá önző módon, és továbbmenjünk Őhozzá. Szent Terézke azt mondta, hogy az életének nagy részét a Kármelben kilátástalanságban töltötte. Érdekes módon azt mondta: „Örömem van, de nem tudom, hogy van.” Bizony hasonlóan mondhatjuk: Szerelmem van, de nem tudom, hogy van.
(P. Metoděj Minařík, OCarm. /1912–2003/, levelezés, 1993)
