Tudja, hogy Krisztus nem jelenik meg jobban egy munkahelyen, mint a másikon, hogy nem jelenik meg jobban imádság közben, mint a cselekedeteink során. Ott van, ahova szent akarata állított minket. Ott találkozunk vele, ott adja magát nekünk. Nem mindig abban van, ami nekünk tetszik, és különösen nem abban, ami a legfontosabbnak tűnik számunkra. Megtaláljátok őt napi kötelességeitekben, még akkor is, ha azok változatosak és kimerítőek. Azáltal, hogy ezeket a kötelességeket vállaljátok és kitartotok bennük, Krisztus egyre inkább bennetek van.
(P. Albert Peyriguere /1883–1959/, levele 1932. augusztus 11-én)
