A levelem közepén találja magát a legnagyobb munkában. Hiszen nem kis dolog elindítani az új tanévet. Fogadja el az egészet az elejétől kezdve örömmel, de nem azért, mert az ön szegény élete látszólag a külső kötelezettségek nagy nyomásával van megterhelve, hanem azért, mert mindez az Isten akarata Ön számára. Az Ő szent akarata a jelen pillanatban. (…) Az Ön és az Ő akarata közös egységet kell, hogy formáljon. Ebben rejtőzik az Ön számára a titok, hogyan meríthet a mindennapi zűrzavarból mély belső nyugalmat.
(P. Albert Peyriguere /1883–1959/, levél egy nővérnek – tanárnőnek, 1931. október 4.)