A történelmet nemcsak elfogadjuk, hanem formáljuk is.

A történelem nemcsak találkozunk, hanem alakítjuk is. Ezért érdemes a Jelenések könyvének próféciáira feltételesként tekinteni. A világ vége nem értelmezhető egy bizonyos eseményként, mint egy sors, amely ellentmond a keresztény szabadság eszméjének. Csak a borzalmas vég passzív várakozása nem felel meg az emberi méltóságnak.

(Tomáš kard. Špidlík SJ /1919–2010/, Hiszek az örök életben. Eszkatológia, 45. o.)