Szeretnék Jézus Szívének áldozatul lenni, szeretnék teljesen odaadni magam, lemondani mindenről, magamról és a dolgaimról! Azt mondjátok, hogy túl fiatal vagyok és nem tudom, „mi történhet velem az életben…“ Ó, Jézusom! Szeretném neked felajánlani egy friss virágot, amelyet az ember sajnál leszakítani! Aztán szeretnék a Te Szívedre helyezkedni és teljesen ezt a virágot neked leszakítani, bárcsak meghalhatnék érted! Ó, Jézus! Milyen áldozat lenne az, ha csak azt ajánlanám fel neked, amire nincs is szükségem, a feleslegemből?
(Don Dolindo Ruotolo /1882–1970/, levél édesanyjának, 1920. június 16.)
