Kedves Rózsi nővérkém,
mindig örömmel tölt el, amikor írsz, hogy jobban megy a sorod. Isten a legjobb barátod. A te vagy, aki a boldogságodat és a javadat akarja. Ő nagyon közel van hozzád, közelebb, mint te magadhoz, Ő szeretetével akar megajándékozni. Ő kiszabadít abból, ami megijeszt és ami legyőz. Ő az életed középpontja, Ő az embereken keresztül beszél hozzád, hozzám is, az eseményeken keresztül, hogy újra tudatosítsa benned a jelenlétét. Ő feladatokat is ad neked az életben. Ehhez ki kell lépned magadból, és másokhoz kell menned. Ő oda hív minket.
(P. Vladimír Koudelka OP /1919–2003/, levelezés, levél 1998. május 12-én)