Ami, amit nekem mondtál, hogy milyen állapotban térek vissza a frontra: most már világosabban tudatosítom, hogy életem hátralévő részében az a feladatom, hogy emberi módon, hűségesen, makacsul fejlesszem magamban azt a fajta misztikát, amely az embert arra vezeti, hogy szenvedélyesen keressen Istent minden anyag és minden cselekedet szívében (és egyúttal ezt a misztikát a lehető legjobban közvetítsem másoknak). Soha nem érzékeltem olyan világosan, mint most, hogy csak Isten maga, nem valami személyes törekvések, nyithatja meg a szemünket erre a fényre és tarthatja meg azt számunkra…
(Pierre Teilhard de Chardin SJ /1881–1955/, levél a frontról, unokatestvérének, 1917. március 19.;
idézve Pierre Teilhard de Chardin, A gondolkodás születése. Levelek 1914–1919, Malvern 2021)
