Elengedhetetlen, hogy erős és férfias lélekben, képes legyél szembenézni a félelemmel és a szomorúsággal. Mert ezek gyakran természetes hajlamokból fakadnak, néha azonban az ördögtől származnak, vagy külső okok idézik elő. Bárhonnan is származik a félelem és a szomorúság, próbáld meg elűzni őket. Ha figyelmet fordítasz erre a szomorúságra, a szomorúság, amely bánt, nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, erősebbé válik.
Tehát, ha valamilyen szomorúság ér, amikor valamilyen kötelezettségedet kell teljesítened Isten dicsőségére, ez nem akadályozhat meg abban, hogy elindulj – csak menj örömmel és készséggel, és ne nézz a vonakodásra. És mindig arra törekedj, amennyire csak lehet, hogy örülj a Úrban, és foglalkozz ne csak szellemi, hanem jó és szent dolgokkal is, még akkor is, ha a szomorúság támad meg. És légy biztos abban, hogy a lelked ezzel nagyon nyer, mert a legédesebb Jézus ezeket a nehézségeket azért küldi, hogy még inkább megáldjon minket ajándékaival.
(Krisztin Viterbói OFMCap. /1668–1750/, levél P. J. Smaghinak, 1750. január 15.)
